Anna Ausztria

anna-ausztria

Anna 2021-ben végzett a főiskolán, de nem talált megfelelő munkahelyet itthon, ahol elköteleződne. Alig 2 hónap alatt elvégezte au-pair tanfolyamunkat és elég hamar csomagolnia kellett... 2022-ben költözött ki, Ausztriában él jelenleg egy 5 fős családdal. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, úgyhogy megkértem, hogy meséljen nekünk az idáig vezető útról és a mindennapjairól.

Kérlek oszd meg te is velünk, hogy hogyan jött az ötlet, hogy au-pair legyél? 

Főiskola után minden csoporttársam lelkesen álláskeresésbe kezdett, ahogy én is, de mindenhol azt éreztem, hogy nagyon korlátozottak lesznek a lehetőségeim és vége a kalandos mindennapoknak, fel kell nőni… 23 évesen korainak tartottam, hogy leragadjak az íróasztal mögött, ezért elkezdtem feltérképezni a külföldi lehetőségeket, de itthonról nem volt egyszerű keresgélni. Túl nagy volt a bizonytalanság, nem mertem volna a semmire kiutazni, vagy egy ki tudja mennyire komoly ajánlat miatt. 

Instagramon láttam, hogy egy ismerősöm Finnországban baby sitter és nagyon megnyerő képeket posztolt mindig… aranyos gyerekek, sok kirándulás, kedves család. Felvettem vele a kapcsolatot, hogy hogy került oda és ő ajánlotta nekem a ti tanfolyamotokat, hogy nem csak oklevelet és tudást kapok, de az álláskeresésben is segítettek.

Mennyire volt nehéz az au-pair tanfolyam?

Őszintén szólva nekem sok újdonság volt benne, mert soha nem foglalkoztam gyerekekkel és a családunkban sincs kisebb gyerkőc. Ezért kicsit tartottam tőle, hogy ami a fejemben él “álommeló”, valóban illik-e hozzám? A tananyag lényegretörő és érthető volt, én gyakran olvastam utána a témáknak mélyebben is, mert tényleg érdekelt minden fejezet. Mivel részmunkaidőben dolgoztam, így gyorsan haladtam a tanulással és hamarosan sikeres vizsgát tettem, alig pár héttel a beiratkozás után.

Milyen volt a gyakorlati rész?

Egy családi napköziben voltam gyakorlaton és már az első nap tudtam, hogy jól döntöttem. Nagyon élveztem minden gyerekekkel töltött időt, teljesen más a napod, mintha az asztal mögött ülnél. Nem mondom, hogy nem voltak meglepő helyzetek, de legalább hasznát vettem néhány rejtett képességemnek is. :)

Mesélj a család kereséséről és a költözésről!

A tanfolyam után meglepően gyorsan jött egy lehetőség a Home-Helpers álláskereső csoportban. Nem is gondoltam, hogy elsőre szerencsém lenne, de gondoltam jó tapasztalat lesz egy német anyanyelvű családdal beszélgetni. Első alkalommal egy kedves és szimpatikus anyukával beszélgettem, nagyon szépen és érthetően beszélte a nyelvet, de azért nem mindent értettem pontosan. Türelmesen elmondta még egyszer, vagy másképpen, ha látta, hogy valami nem tiszta. Második alkalommal már a családot is bemutatta nekem, jókat nevettünk meg viccelődtünk együtt. Utána felpörögtek az események, vonatjegy vásárlás, pakolás és már Bécsben is voltam, a férje, Jens pedig az állomáson várt. 

Hogy ment a beilleszkedés, milyen feladataid vannak au-pairként?

Hamar közvetlen kapcsolatba kerültünk, a nyelvi akadály csak ritkán okozott gondot, de pár hónap nyelviskola ebben is segített, amit a család fizetett nekem. Egy nagyon szép, tetőtéri szobám van, kis erkéllyel, szeretek ide elvonulni. Hétköznapokon hozom-viszem a gyerekeket iskolába, illetve a legkisebbel, Lisa-val itthon játszunk, ő 3 éves. Én készítem neki az ennivalót, öltöztetem, sétálunk a parkban. Már nagyon önállóan rendezem a gyerekeket és szívesen segítek nekik a tanulásban is. Hétvégén általában az estéken van rám szükség, de volt már rá példa, hogy együtt utaztunk el egy rövidebb, vagy hosszabb nyaralásra is. Feladataim közé tartozik a gyerekek ruháinak, játékainak, dolgainak el- és bepakolása, néha besegítek a házimunkába is. Ez nem kötelező, de szívesen teszem.

Mit tanácsolsz azoknak, akiket csábít az au-pair szakma?

Először is az a legfontosabb, hogy tényleg nagyon szeresd a gyerekeket! Sok időt fogsz velük tölteni, muszáj türelmesnek lenni. Másodszor ez nem a meggazdagodásról szól. A család biztosít neked szállást, ennivalót, sőt még sokszor nyelviskolát is, de a fizetést nem hiába hívjuk zsebpénznek. Mindenem megvan, amire szükségem van, nem kell gondolkodnom, ha új ruhát vagy hajvasalót szeretnék venni és sokat utazgatok vonattal szabadnapjaimon. Jut szórakozásra is, kényelmesen élek. De ez sokkal inkább egy hatalmas kaland és egy szuper tapasztalat, mielőtt be kell szállni a mókuskerékbe. 

Azt tanácsolom, hogyha valakit komolyan érdekel ez a szakma, válasszon megbízható sulit és közvetítő segítsége nélkül ne induljon el a világnak.

Köszönöm a beszélgetést Anna! :)