Francia eleganciával – Eszter házvezetői kalandja a Loire-völgyben

Eszter 38 éves volt, amikor úgy döntött, változásra van szüksége. Nem sejtette, hogy ez a döntés egy történelmi kúriához vezeti majd Franciaországba, ahol most már másfél éve dolgozik házvezetőként egy előkelő családnál. Most megosztja velünk történetét...

– Eszter, mesélj magadról! Honnan indult a történeted?

Sziasztok! Budapest belvárosában nőttem fel, és mindig is szerettem a rendet, az ízléses környezetet. Fiatalon a vendéglátásban dolgoztam, majd egy időre egy nemzetközi cégnél helyezkedtem el asszisztensként. Szerettem a munkámat, de valahogy eltűnt a motiváció, a kihívás. Néhány éve elváltam, a lányom már egyetemista, önálló, úgyhogy elkezdtem gondolkodni: most aztán tényleg azt csinálhatok, amit szeretnék.

Mindig is rajongtam Franciaországért, az irodalomért, a művészetért, a konyháért. Aztán az egyik barátnőm mesélt a Home Helpers programjáról, és elkezdtem utánajárni a házvezető állásoknak. Először féltem, hogy 38 évesen túl öreg vagyok ehhez, de aztán kiderült, hogy pont az érettebb, tapasztaltabb nőket keresik ilyen pozíciókba.

– Miért választottad a házvezetői munkakört?

Tudod, ez egy egészen más kategória, mint az au pair. A házvezető valóban felelősségteljes, bizalmi pozíció. Nem csak a gyerekekről van szó, bár velük is foglalkozol, hanem az egész háztartás irányításáról, szervezéséről. Ez inkább egy menedzseri szerep, mint egy egyszerű takarítási munka.

Én mindig is szerettem vezetni, szervezni, rendbe tenni dolgokat. A házvezető pedig pontosan ezt csinálja: átveszi a ház asszonyától azokat a terheket, amik miatt esetleg nem tud a fontosabb dolgokra koncentrálni. Ráadásul a fizetés is jóval magasabb, mint egy au pair esetében, és komolyabb szakértelmet igényel. 

– Hogyan készültél fel a munkára?

Elvégeztem a Home Helpers Házvezetés-Idősgondozás tanfolyamát, ami rendkívül hasznos volt. Bár azt hittem, hogy már mindent tudok a háztartásról, de kiderült, hogy nem. (nevet) Rengeteget tanultam a professzionális takarítási módszerekről, a textíliák kezeléséről, az időgazdálkodásról, a családi pénzügyek kezeléséről, sőt még etikett szabályokról is.

A tanfolyam után jeleztem a Home Helpers irodának álláskeresésem, és a szükséges dokumentumokat elküldtük a francia partnerirodának. Körülbelül egy hónap múlva érkezett az első komoly ajánlat. Egy francia családról volt szó, akik a Loire-völgyben élnek. 

– Ez hihetetlen! Mesélj a családról!

A család: a férj, Philippe üzletember, a felesége, Isabelle művészettörténész, és van három gyerekük: a 14 éves Julien, a 11 éves Amélie és a 7 éves Louis. Nagyon művelt, jómódú, de egyszersmind hihetetlenül kedves és lendületes család.

Philippe sokat utazik üzleti ügyek miatt, Isabelle pedig egy párizsi múzeumnak dolgozik, így hetente kétszer bejár Párizsba. A ház, kúria – valójában családi örökség. Gyönyörű, több mint 200 éves épület, hatalmas kerttel, úgyhogy képzelheted, mennyi munka van egy ilyen helyen.

– Hogy néz ki egy napod?

Hétköznap általában reggel fél 7-kor kelek, mert 7-kor már el kell kezdeni készíteni a reggelit a családnak. A francia reggelik egyszerűek. Friss croissant vagy pain au chocolat, gyümölcslé, kávé, de minden nap frissen kell beszerezni az ételt a helyi pékségből, ami a faluban van.

Miután a gyerekek iskolába mentek, kezdődik a komoly munka. A ház hatalmas, 7 szoba, 4 fürdő, könyvtár, szalon, étkező. Nem takarítom mindet minden nap, van egy heti rotációs rendszer. Hétfőn például a földszintre koncentrálok, kedden az emeletre, és így tovább.

Délután háromkor szedem össze a gyerekeket iskolából, utána következik az uzsonna, a francia „goûter", és a házi feladat. Este 6-7 körül készítem a vacsorát, ami náluk szent. A francia családok komolyan veszik az esti étkezést, ez egy közös családi esemény.

– A főzés része a munkádnak?

Igen, és ez az egyik kedvenc feladatom. A család nem vár el Michelin csillagos fogásokat minden este, de szeretik az ízletes, minőségi ételeket. Megtanultam készíteni coq au vin-t, ratatouille-t, quiche lorraine-t. Isabelle nagyon sokat tanított, sőt, még egy helyi főzőtanfolyamra is elküldött, hogy tökéletesítsem a tudásom.

Emellett persze néha magyar ételeket is főzök nekik, a gulyást és a csirkepaprikást imádják! Louis mindig kéri a „hongrrroá palacsintát", ahogy ő mondja. (nevet)

– Mennyi a fizetésed?

Havi 2200 euró nettó fizetést kapok, ami nagyon korrekt, tekintve, hogy teljes ellátást, szállást és egy autót is a rendelkezésemre bocsátanak. Saját lakrészem van a kúria egyik szárnyában, szoba, fürdő, kis nappali, ami olyan, mint egy külön kis lakás. Teljesen privát, a család soha nem zavarja a szabadidőmet.

Ezen felül van havi 4 nap szabadságom, minden második hétvége szabad, és évente 28 nap fizetett szabadság jár. Úgyhogy igazán nem panaszkodhatom. 

– Milyen kihívásokkal kellett szembenézned?

Az elején a nyelv volt a legnagyobb probléma. Bár tanultam franciául gimiben, az már régen volt, és az élő, beszélt francia egészen más, mint amit a tankönyvekben találsz. De a család türelmes volt, és néhány hónap után már nagyon jól megértettem magam. Most már szinte teljesen folyékonyan beszélek.

A másik kihívás a francia mentalitás megértése volt. A franciák nagyon határozott elképzelésekkel rendelkeznek arról, hogyan kell bizonyos dolgokat csinálni. Hogyan kell teríteni az asztalt, hogyan kell összehajtani a törölközőket, hogyan kell viselkedni a vacsoránál. Eleinte úgy éreztem, hogy állandóan hibázok, de idővel már megszoktam, sőt, már én is így csinálom ezeket a dolgokat természetesen.

– Hogyan illeszkedtél be a francia életbe?

Először furcsa volt. A kis falu, ahol élünk, nagyon zárt, mindenki ismer mindenkit. Eleinte idegenként tekintettek rám, de miután elkezdtem járni a helyi piacra, kísértem a gyerekeket, és részt vettem a falusi eseményeken, egyre jobban elfogadtak. Most már „Madame Eszter"-ként ismernek, és barátságosak velem.

Van egy kis baráti köröm is, akik szintén családoknál dolgoznak a környéken. Találkozunk, kávézunk, beszélgetünk. Ez nagyon fontos, mert ők tudják, milyen ez az életforma.

– Mi a munka legnehezebb része?

Talán az, hogy állandóan „szolgálatban" vagy. Igen, megvan a munkaidőm, és a család tiszteletben tartja, de azért mégis ott élsz velük, belelátnak az életedbe, te is övékébe. Néha nincs igazi privát tér. Ha délután fél 6-kor véget ér a munkaidőd, de épp kigyullad valami a konyhában, nem mondod, hogy „nem az én problémám".

De ez egyben a szépsége is: tényleg családtag vagy. Amikor Julien bekerült a kosárlabda csapatba, velük örültem. Amikor Isabelle kiállítást rendezett Párizsban, ott voltam a megnyitón. Amikor Philippe üzleti sikert ért el, pezsgőztek velem. Ez több, mint egy munka.

– Mit csinálsz a szabadidődben?

A szabadnapokon gyakran beutazom Párizsba, ami vonattal két óra. Imádok múzeumba járni, kávézókban ülni, nézelődni. Voltam már Bordeaux-ban, Lyonban, Nizzában. Franciaország gyönyörű, és szerencsémre a fizetésem elég ahhoz, hogy utazhassak.

A kertben sétálok, olvasok, néha segítek Isabelle-nak a kutatásaiban, gépelés, jegyzetelés. Ő nagyon hálás érte, és közben rengeteget tanulok a művészettörténetről.

– Tudod már, hogy meddig maradsz?

Jó kérdés. Az eredeti szerződésem két évre szólt, és most tartunk másfél évnél. Úgy tervezem, hogy még legalább egy évet maradok, de lehet, hogy tovább. Annyira jól érzem magam itt, és a család is nagyon elégedett velem. Philippe már felajánlotta, hogy ha szeretném, segítenek tartós francia letelepedési engedélyt szerezni.

Hosszútávon persze szeretnék hazamenni Magyarországra, de most még élvezem ezt az életet. És ki tudja, talán egyszer egy másik francia családhoz megyek, vagy akár máshova Európában. Most már van szakmai tapasztalatom, referenciám, nyelvtudásom, így az ajtók nyitva állnak.

– Mit tanácsolnál azoknak, akik fontolgatják a házvezetői munkát külföldön?

Először is: vedd komolyan! Ez nem takarítás, ez egy szakma, egy hivatás. Végezd el a képzést, szerezd meg a tanúsítványt, gyűjts referenciákat. A jó házvezetőkre mindig lesz kereslet, de csak akkor, ha tényleg profi vagy.

Másodszor: légy rugalmas és nyitott. Minden ország, minden család más. Ne a saját szokásaid szerint akard csinálni a dolgokat, hanem alkalmazkodj. Ez nem azt jelenti, hogy elveszted önmagad, hanem hogy tiszteleted mások kultúráját.

Harmadszor: ne félj! Sok ember azt mondja, hogy „én már túl öreg vagyok ehhez" vagy „nem beszélem elég jól a nyelvet". Hülyeség! Ha van benned motiváció és jó hozzáállás, meg tudod csinálni. Én 38 évesen kezdtem, és életem egyik legjobb döntése volt.

– Van valami, amit hiányolsz Magyarországról?

Persze! A családomat, a lányomat, bár ő is kijön látogatni, és én is hazamegyek néha. A magyar ízeket, a rétest, a túrógombócot,  a Dunát, a Várat, a Margitszigetet. De tudod, ez is része az életnek. Nem lehet mindent egyszerre megkapni.

Viszont most két hazám van: Magyarország és egy kicsi francia falu a Loire völgyben. És ez egy csodálatos érzés.

– Végső gondolatok?

Ha valaki most olvassa ezt, és bizonytalan abban, hogy jelentkezzen-e... csak annyit mondok: tedd meg! A házvezetői munka külföldön egy hihetetlen lehetőség. Megtanulsz egy nyelvet, megismersz egy kultúrát, találkozhatsz csodálatos emberekkel, és közben olyan életet élhetsz, amit talán sosem tapasztalnál meg másképp.

Nekem ez az év, vagy inkább másfél év, teljesen megváltoztatta az életem. Sokkal magabiztosabb vagyok, sokkal érettebb, és sokkal boldogabb. És ez mindennél többet ér.

Hasznos információk a franciaországi házvezető munkáról:

• • Havi fizetés: 1500-2500 euró (tapasztalattól és munkakörtől függően)
  • Munkaidő: Általában heti 40-50 óra, hétvégi pihenőnappal
  • Szerződés hossza: Minimum 1 év, gyakran hosszabbítható
  • Szállás és ellátás: Teljes (saját szoba, étkezések)
  • Szabadság: Általában havi 4-6 nap + évi 25-30 nap fizetett szabadság
  • Nyelvtudás: Legalább alapszintű francia ajánlott (a család gyakran támogatja a nyelvtanfolyamot)
  • Biztosítás: Kötelező egészségbiztosítás (EU állampolgárok esetében EHIC kártya)
  • Feladatkör: Háztartásvezetés, takarítás, főzés, esetleg gyermekfelügyelet, bevásárlás, családi adminisztráció

Szeretnél te is házvezető lenni Franciaországban vagy más európai országban? Nézd meg a Home Helpers programját, szerezd meg a végzettségedet, és kezdd el álmaid életét!