Hygge és boldogság – Noémi au pair kalandja Dániában

Noémi 23 éves, úgy döntött, hogy szeretne külföldön élni egy ideig, mielőtt beleveti magát a karrierépítésbe. Nem is sejtette, hogy Dánia, a világ egyik legboldogabb országa, mennyire meg fogja változtatni a gondolkodásmódját. Most már tíz hónapja él Koppenhága közelében egy dán családnál au pairként. Vele beszélgetünk… 

– Noémi, mesélj magadról! Honnan jött az ötlet, hogy Dániába menj?

Pécsett születtem és nőttem fel, ott végeztem az egyetemet is, angol szakon. Már az egyetemi éveim alatt tudtam, hogy szeretnék külföldre menni egy időre, mielőtt elkezdek tanítani vagy bármilyen "komoly" munkát vállalok. Az au pair program tökéletes lehetőségnek tűnt erre.

Dániát eleinte nem is vettem komolyan. Úgy értem, Angliát, Franciaországot, Spanyolországot mindenki ismeri. De aztán elkezdtem olvasni Dániáról, és minél többet olvastam, annál jobban vonzott. A skandináv életmód, a hygge fogalma, az, hogy évről évre a világ egyik legboldogabb országának választják, és persze a gyerekközpontú társadalom. Ezt akartam megtapasztalni.

– Mi az a hygge? Ezt sokan emlegetik...

(nevet) Jó kérdés! A hygge-t nehéz lefordítani. Kb. azt jelenti: otthonosság, melegség, együttlét, kényelem. Az a pillanat, amikor este gyertyafényben ülsz a családoddal, teát iszol, takaró alatt, és csak úgy együtt vagytok. Nincs stressz, nincs rohanás, csak a jelen pillanat. A dánok a mesterei ennek, és ez áthatja az egész életüket.

– Mesélj a családról!

A Larsen család Roskilde-ban él, ami kb. 30 km Koppenhágától. Lars, az apa IT-szakember, Sofie, az anya építész. Van három gyerekük: a 8 éves Freja, a 6 éves Emil és a 3 éves Astrid. Tipikus dán középosztálybeli család, nem gazdagok, de kényelmes életet élnek.

A házuk egy modern, minimalista épület, sok természetes fénnyel, skandináv dizájnnal. Minden egyszerű, tiszta, funkcionális. Eleinte kicsit hidegnek tűnt, de aztán rájöttem, hogy ez a dán stílus. Kevesebb tárgy, több tér, több nyugalom.

– Milyen a napi rutinod?

Reggel 7-kor kelek, mert fél 8-kor reggelizünk. A dánok komolyan veszik a reggelit: rugbrød (rozskenyér), sajt, sonka, müzli, gyümölcs, tej. Mindenki együtt ül az asztalnál, nincs rohanás. Ez otthon Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hisz mindenki kapkodva reggelizik, miközben öltözik, de ez az étkezés itt szent.

8 órakor viszem Freját és Emilt iskolába kerékpárral. Igen, kerékpárral! Dániában mindenki biciklizik, ha esik, ha fúj, mindegy. Eleinte rettegtem tőle, főleg télen, de most már hozzászoktam. Astrid jön velem, ő egy kis ülésben ül a bicikli hátulján.

Miután az iskolás gyerekeket leadtam, visszamegyünk Astrid-del, és játszunk, rajzolunk, sétálunk. Délelőtt 10 körül általában kimegyünk a játszótérre vagy a közeli erdőbe. A dánok megszállottan szeretik a természetet, Még akkor is kimennek a gyerekekkel, ha esik. Van egy mondásuk: "Nincs rossz idő, csak rossz öltözék."

Délután 2-kor szedem össze Freját és Emilt az iskolából, hazafele útközben megállunk a helyi pékségben, ahol veszek nekik valamit. Otthon játszunk, megcsinálják a leckét (bár a dán iskolában meglepően kevés a házi feladat), és készülünk a vacsorára.

Este 5-6 körül megérkeznek a szülők, és akkor az én munkaidőm általában véget ér. Heti 30 órát dolgozom, ami teljesen korrekt.

– Milyen feladataid vannak a gyerekvigyázáson kívül?

Csak a gyerekekhez kapcsolódó dolgok. Bepakolom a ruhájukat a mosógépbe, kiteregetem, összehajtom. Rendben tartom a szobáikat, összeszedem a játékokat. Néha készítek nekik egyszerű ételeket, szendvicseket, gyümölcssalátát, zabkását.

De nem takarítom a házat, nem mosogatok a szülők után, nem vagyok házvezetőnő. Ez itt nagyon világosan le van tisztázva, az au pair a gyerekekért felel, nem a háztartásért. És ezt a család tiszteletben is tartja.

– Mennyi a fizetésed?

Havi 4500 dán korona zsebpénzt kapok, ami kb. 160 ezer forint. Ez elsőre nem tűnik soknak, de teljes ellátást kapok, saját szobám van, és használhatom a család kerékpárjait. Ráadásul Dániában sok dolog ingyenes, például a közparkok, a strandok, a könyvtár, sok múzeum bizonyos napokon.

A dán koronát eleinte nehéz volt megszokni, mert minden olyan drágának tűnt. Egy kávé 40 korona (kb. 1400 Ft), egy szendvics 60-80 korona. De aztán rájöttem, hogy itt ez normális, és a zsebpénzem elég arra, hogy hétvégén programokat csináljak, utazzak egy kicsit.

– Hogyan illeszkedtél be a dán kultúrába?

Eleinte nehéz volt. A dánok nagyon barátságosak, de egyben zárkózottak is. Nem könnyű bekerülni a baráti köreikbe. Van egy mondás: "A dánok nehezen barátkoznak, de ha egyszer valaki a barátod lesz, akkor az életre szól." És ez igaz.

A nyelv is kihívás. A dán nyelv... nos, elég furcsa. (nevet) Úgy írják, ahogy akarják, és másképp mondják ki. De a családdal angolul beszélünk, és a gyerekekkel is, mert így tanulnak angolul. Viszont járok egy ingyenes dán nyelvtanfolyamra, amit a helyi önkormányzat szervez.

A dán mentalitás is más. Nagyon egyenlőségelvűek, nincs különösebb távolság a főnök és az alkalmazott között, a szülő és a gyerek között. Frejának, Emilnek és Astrid-nek is megvan a véleményük mindenről, és a szülők meghallgatják őket. Ez otthon Magyarországon elképzelhetetlen lenne.

– Mi volt a legnagyobb kultúrsokk?

Az időjárás! (nevet) Dániában nagyon keveset süt a nap, főleg télen. Novemberben-decemberben délután 3-kor már sötét van. Ez eleinte nagyon lehúzott, szomorú voltam. De a dánok ezt kompenzálják a hygge-vel – sok gyertya, meleg fény otthon, együttlét.

A másik kultúrsokk a dán nyitottság. A dánok nagyon liberálisak, például a meztelen test természetes dolog. Az öltözőkben mindenki gond nélkül levetkőzik, nem szégyenlősek. Eleinte zavarban voltam, de aztán megszoktam, sőt, most már én is így állok hozzá ezekhez a dolgokhoz.

És persze az ételek. A dán konyha egyszerű. Sok rozskenyér, sok hering, sok szendvics. Eleinte hiányoltam a meleg magyar ételeket, de aztán megtanultam értékelni a dán konyha egyszerűségét. 

– Van szabadidőd? Mit csinálsz ilyenkor?

Igen, rengeteg! Minden hétvégém szabad, és hétköznap is vannak órák, amikor nem dolgozom. Koppenhágába gyakran bemegyek vonattal, csodálatos város. A Nyhavn, a Tivoli, a Christiania, a kis hableány szobra, minden gyönyörű.

Van egy au pair csoport Facebookon, amiben Dániában élő au pairek vannak különböző országokból. Találkozunk, beszélgetünk, utazunk együtt. Voltam már Aarhusbån, Odensében, Skagen-ben (az ország legészakibb pontján, ahol két tenger találkozik).

Természetesen sokat biciklizem. Dániában fantasztikus kerékpárutak vannak, és minden sík, úgyhogy könnyű. Nyáron a tengerpartra járok. A dán tengerpartok hidegek, de gyönyörűek.

– Mik voltak az első hónapok legnagyobb kihívásai?

A honvágy elsősorban. Dánia nagyon messze van Magyarországtól, nem csak földrajzilag, hanem kulturálisan is. Volt, amikor úgy éreztem, hogy sosem fogom megérteni ezeket az embereket.

A gyerekekkel is kellett idő. Freja eleinte nagyon zárkózott volt, nem akart velem angolul beszélni. Emil túl energikus volt, állandóan rohangált, nem hallgatott rám. Astrid pedig sírt, amikor az anyja elment. De lassan kialakult a rutin, és most már nagyon szeretnek.

A sötétség is nehéz volt télen. Magyarországon hozzá vagyok szokva a napfényhez, és itt szinte hónapokig nem láttam a Napot. De a dánok megtanítottak, hogy hogyan kell ezt kezelni: gyertya, sok tea, jó társaság, és már nem is olyan rossz.

– Milyen a dán gyereknevelés? Miben különbözik a magyartól?

Óriási különbség! A dán szülők nagyobb szabadságot adnak a gyerekeknek. Freja 8 évesen egyedül megy iskolába biciklivel, amit otthon szinte elképzelni sem lehet! De itt ez normális, mert a társadalom biztonságos, és a gyerekeket megtanítják, hogy vigyázzanak magukra.

A büntetés szinte nem létezik. Ha Emil rosszalkodik, a szülők nem kiabálnak, nem büntetnek, hanem leülnek vele, és beszélgetnek. Megmagyarázzák, miért volt rossz, amit csinált, és közösen keresnek megoldást. Eleinte azt hittem, ez nem fog működni, de működik!

A dán gyerekek nagyon önállóak, magabiztosak, de ugyanakkor tisztelettudóak is. Nem azért, mert rettegnek a büntetéstől, hanem mert megértik, miért fontos valami.

– Tervezed, hogy meghosszabbítod a tartózkodásodat?

Igen, már el is döntöttük! Az eredeti szerződésem egy évre szólt, és most vagyok tíz hónapja. A család felajánlotta, hogy maradjak még egy évet, és én igent mondtam. Annyira jól érzem magam itt, és még mindig van mit felfedeznem.

Sőt, már most gondolkodom rajta, hogy hosszútávon esetleg Dániában maradok. Talán angol tanítok majd, vagy valami mást csinálok. Dánia egy olyan hely, ahol érdemes élni, mert biztonságos, kiegyensúlyozott, és az emberek boldogok.

– Mit tanácsolnál másoknak, akik fontolgatják, hogy au pairnek menjenek Dániába?

Vágj bele! Dánia talán nem az első ország, ami eszedbe jut, de hihetetlen tapasztalat. Megismersz egy másik életfilozófiát, egy másik módot arra, hogyan lehet boldognak lenni.

De fontos, hogy felkészülj! Végezd el a Home Helpers au pair tanfolyamát, tanuld meg az alapokat. A dán családok nagyon magasra teszik a lécet, professzionalizmust várnak el.

És készülj fel az időjárásra! (nevet) Hozz magaddal meleg ruhát, esőkabátot, és légy nyitott a kerékpározásra. Ha nem szeretsz biciklizni, Dánia nem neked való!

Továbbá légy türelmes! Az első hónapok nehezek lesznek, az időjárás, a nyelv, a kultúra miatt, de tartsd ki, mert megéri. Hat hónap után már teljesen másképp fogsz érezni.

– Van valami, amit különösen hiányolsz Magyarországról?

A családomat, a barátaimat és persze a magyar ételeket, a gulyást, a lángost, a túrós csuszát. Volt egy vicces eset: Sofie megkért, hogy főzzek valami magyaros ételt, és csináltam paprikás csirkét. A gyerekek először furcsán nézegették, de aztán Emil két tányérral evett belőle! Most már rendszeresen kéri.

De tudod, mi az érdekes? Már Dániát is kezdem otthonomnak érezni. Amikor hazamentem nyáron két hétre Magyarországra, hiányoztak a dán szokások, a kerékpározás, a hygge, a nyugalom. Ez a kettősség érdekes.

– Üzensz még valamit az olvasóknak?

Ha valaki most ezt olvassa, és kíváncsi Dániára…ne habozzon! Dánia nem csak egy ország, hanem egy életmód. Itt megtanulod, hogy a boldogság nem a pénzről, a karrierről, a státuszról szól, hanem az egyszerű dolgokról, mint a család, a barátság, a nyugalom, a pillanat élvezete.

Nekem ez a tíz hónap megváltoztatta az életem. Sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb lettem. És ezt a dán életmódot, a hygge-t, a kerékpározást, a természet szeretetét, magammal fogom vinni, bárhova is megyek.

Hasznos információk a dániai au pair munkáról:

• • Havi zsebpénz: 4500 dán korona (kb. 240.000 Ft)
  • Munkaidő: Heti maximum 30 óra + maximum 2 este/hét babysitting
  • Szerződés hossza: Minimum 6 hónap, általában 1 év (meghosszabbítható)
  • Szállás: Saját szoba, teljes ellátás
  • Nyelvtanfolyam: Az au pairnek joga van ingyenes vagy támogatott dán nyelvtanfolyamhoz
  • Szabadság: Minimum 1,5 szabadnap hetente + 1 szabad hétvége havonta + havi 1 teljes szabadnap
  • Biztosítás: A család fizeti az egészségbiztosítást
  • Klíma: Mérsékelt óceáni: hűvös nyarak (15-22°C), enyhe telek (0-5°C), de sok eső és szél
  • Életmód: hygge, kerékpározás, természetközeli élet, egyenlőség, boldogság
  • Követelmények: 18-30 év között, legalább alapszintű angol, gyerekszeretet, adaptációs készség

Szeretnél te is au pair lenni Dániában és megtapasztalni a skandináv életmódot? Végezd el a Home Helpers au pair tanfolyamát, és fedezd fel a hygge életstílust!