Szigetélet brit módra – Lili babysitter kalandja Madeirán
Lili az egyetem és pár év munka után választotta a külföldi kalandot. Nem gondolta, hogy ez rögtön egy szigeten kezdődik, de ki tudna ellenállni egy ilyen gyönyörű szigetnek. Olvasd el beszámolóját …
– Lili, mesélj magadról! Hogyan kerültél Madeirára?
Sziasztok! Szegeden születtem, ott is végeztem az egyetemet turizmus-vendéglátás szakon. Utána itthon dolgoztam néhány évig különböző szállodákban, de valahogy nem találtam a helyemet. Tudtam, hogy szeretem a gyerekeket, szeretem az angolt, és imádok utazni, de valahogy nem állt össze a kép.
Aztán tavaly ősszel az egyik barátnőm mutatott egy hirdetést: brit család babysittert keres Madeirára. Először azt hittem, valami átverés, mert ki vesz fel valakit egy álomszigetre babysitternek, ugye? (nevet) De utánanéztem, és kiderült, hogy a hirdetés valódi. Sok külföldi család él Madeirán, többek között az adózás, a jó időjárás, vagy csak úgy a természeti szépségek miatt.
– Miért pont Madeira? Miért nem valamely nagyobb ország?
Őszintén? A képek miatt. (nevet) Megnéztem a Google-on Madeirát, és egyből beleszerettem. Ez nem egy tipikus tengerparti üdülőhely, hanem egy varázslatos zöld sziget, hegyekkel, vízesésekkel, örök tavasszal. Ráadásul Portugáliához tartozik, tehát EU, nincs vízumügy, könnyebb a költözés.
És persze az is vonzó volt, hogy angol családnál dolgozhatok. Az angoltudásomat szerettem volna fejleszteni, és mi lehet annál jobb, mint napi szinten használni a nyelvet?
– Mesélj a családról!
Thomsonék: James, a férj IT szakember, aki távmunkában dolgozik, Emma, a felesége szabadúszó grafikus, és van két gyerekük: a 4 éves Oliver és a 2 éves Mia. Londoni származásúak, de három éve Madeirára költöztek, mert belefáradtak a londoni rohanásba, a drága életbe, a szürke időjárásba.
Funchalban élnek, a sziget fővárosában, egy gyönyörű modern lakásban, kilátással az óceánra. Olyan emberek, akik tudatosan döntöttek egy lassabb, kiegyensúlyozottabb életforma mellett. És ez meg is látszik rajtuk, nyugodtak, kedvesek, nyitottak.
– Milyen a napi rutinod babysitterként?
A babysitter munka elég rugalmas, nem olyan strukturált, mint az au pair. Én általában hétköznap délelőttönként dolgozom, 9-től 1-ig, majd délután 3-tól 7-ig. James és Emma szeretik kihasználni, hogy otthonról dolgoznak, így váltják egymást a gyerekekkel, és én segítek nekik.
Reggel általában én viszem el Olivert az óvodába, ami gyalog 10 perc. Közben Mia otthon marad Emmával, vagy néha velem jön, és sétálunk egyet a tengerparton. Délután összeszedem Olivert, hazafele útközben gyakran megállunk játszani a parkban vagy a strandon.
Otthon játszunk, rajzolunk, olvasunk, szóval tipikus gyerekprogramok. Oliver imádja a dinoszauruszokat, úgyhogy rendszeresen építünk dinoszaurusz világokat legóból. Mia még kicsi, vele inkább énekelgetünk, táncolunk, gyakoroljuk a beszédet. Nagyon cuki, ahogy próbálja utánozni a szavakat angolul és portugálul is!
Este 6 körül megérkezik Emma vagy James, és akkor az én munkaidőm általában véget ér. De van úgy, hogy estére is maradnom kell, ha a szülők kettesben szeretnének elmenni valahova.
– Mennyi a fizetésed?
Havi 800 euró készpénzt kapok, ami elsőre talán nem tűnik soknak, de fontos tudni, hogy Madeirán az élet jóval olcsóbb, mint Londonban vagy akár Budapesten is. Plusz van egy saját szobám a lakásukban, amit néha használok, de általában inkább a saját lakásomban vagyok, amit egy másik babysitterrel közösen bérelünk. A lakbérhez a család hozzájárul havi 200 euróval, úgyhogy összesen 1000 euró körül van a "fizetésem".
Ezen felül van étkezési hozzájárulás, és ha velük vagyok, mindig együtt eszünk, úgyhogy az étkezésen nagyon sokat spórolok. És persze hétvégén teljesen szabad vagyok, bármit csinálhatok.
– Milyen egyéb feladataid vannak a gyerekvigyázáson kívül?
Csak a gyerekekhez kapcsolódó dolgok. Például összeszedem a játékaikat, berakom a ruhájukat mosni, előkészítem az uzsonnájukat, néha megfürdettem őket. De nem takarítok, nem mosogatok, nem főzök a családra. Sok családnál sajnos összemossák a babysitter és a takarítónő szerepkört, ami nem fair. Nálunk szerencsére nem ez a helyzet.
– Hogyan illeszkedtél be a madeirai életbe?
Eleinte furcsa volt. Madeira egy kis sziget, mindenki ismer mindenkit, és barátságosak, de egyben zárkózottak is. De az segített, hogy sok külföldi él itt, a briteken kívül németek, hollandok, skandinávok. Van egy elég nagy nemzetközi közösség, és sok rendezvény, találkozó, ahol új emberekkel ismerkedhetünk.
Csatlakoztam egy "Digital Nomads Madeira" Facebook csoporthoz, amiben főleg fiatalabbak vannak, néha találkoznak, túráznak, buliznak. Találtam egy portugál nyelvtanfolyamot is, bár a legtöbb helyen beszélnek angolul, azért jó, ha tudsz egy kicsit portugálul.
Az időjárás fantasztikus! Madeirán örök tavasz van, nem túl meleg, nem túl hideg. Január-februárban is 18-20 fok van, nyáron 25-28. Ez pedig hihetetlen luxus, gyakorlatilag egész évben kint lehetsz a szabadban.
– Van szabadidőd? Mit csinálsz olyankor?
Rengeteg! Mivel csak heti 30-35 órát dolgozom, és minden hétvégém szabad, rengeteg időm van felfedezni a szigetet. Madeira a túrázók paradicsoma: hegyek, vízesések, levadák (ezek ősi öntözőcsatornák, amik mentén gyönyörű ösvények futnak). Voltam már a Pico do Arieironál, a Pico Ruivónál, a 25 Fontes vízesésnél...
És persze ott az óceán! Imádok úszni, snorkelezni. Van egy kis tengerparti öböl, ahol delfineket lehet látni, és egyszer egy teknőst is láttam! Az egyik legnagyobb élményem volt.
Funchalban rengeteg kávézó, étterem, bar van. Este gyakran kimozdulunk a barátaimmal, külföldiek és helyiek egyaránt. A madeirai bor, a poncha (egy helyi rum-alapú ital) és a friss hal... mindennek meg van a maga varázsa.
– Mik voltak az első hetek legnagyobb kihívásai?
Az első pár hét nehéz volt. A honvágy, az új környezet, az új család... minden egyszerre. Oliver eleinte nem nagyon akart velem lenni, sírt, az anyját kereste. Ez elég nehéz volt, mert úgy éreztem, hogy kudarcot vallok. De Emma nagyon támogató volt, mondta, hogy ez teljesen normális, időre van szükség.
Aztán lassan kialakult a rutin, Oliver megszokott, és most már nevetve fut hozzám, amikor megérkezem. Mia egyből megszeretett, ő könnyebb eset volt.
A másik kihívás a szigetélet volt. Madeira csodálatos, de kicsi. Nincs Zara, nincs Tesco, nincs IKEA. (nevet) Ha valamit akarsz, meg kell rendelned online, és hetekig tart, mire megérkezik. De hozzászoktam, és most már élvezem ezt az egyszerűbb, lassabb életet.
– Milyen az angol-portugál kettősség a gyerekeknél?
Nagyon érdekes! Oliver már portugál óvodába jár, úgyhogy ő kétnyelvű. Néha összekeveri a szavakat, de ez teljesen normális. Mia még kicsi, de ő is hallja mindkét nyelvet. A családban angolul beszélnek, de a helyi boltokban, éttermekben portugálul.
Szerintem ez egy óriási ajándék ezeknek a gyerekeknek, hiszen két nyelvet tanulnak meg egyszerre, különösebb erőfeszítés nélkül. Madeira egy biztonságos, természetközeli hely, ahol boldogan nőhetnek fel. Sokkal jobb, mint London füstje és káosza.
– Tervezel hosszabb távon maradni?
Ez egy jó kérdés. Az eredeti szerződésem egy évre szólt, és most tartok nyolc hónapnál. Úgy tervezem, hogy még legalább egy évet maradok, mert annyira jól érzem magam. Emma és James felajánlották, hogy ha szeretném, meghosszabbítjuk a szerződést.
Hosszabb távon még nem tudom, hogy mit szeretnék. Talán egyszer hazamegyek Magyarországra, vagy talán máshova költözöm. Madeira egy olyan hely, ahol könnyen „leragadsz", olyan jó, hogy nem igazán akarsz elmenni. De most még élvezem, és nem gondolkodom túl sokat a jövőn.
– Mit tanácsolnál másoknak, akik babysitterként külföldre mennének?
Először is, végezd el a Home Helpers babysitter tanfolyamát! Ez nem csak a papír miatt fontos, hanem mert tényleg megtanít olyan dolgokra, például elsősegély, balesetmegelőzés, konfliktuskezelés, amik fontosak. Sok szülő kifejezetten tanúsítvánnyal rendelkező babysittert keres.
Másodszor, legyél rugalmas! A babysitter munka nem olyan kötött, mint az au pair. Néha többet dolgozol, néha kevesebbet. Néha hétvégén is dolgoznod kell. De ha jó a család, ez nem gond.
Harmadszor, válassz olyan helyet, ahol szívesen élnél! Ne csak a pénzt nézd, hanem azt is, hogy milyen lesz az életed ott. Madeirán például nem kapsz annyi fizetést, mint Svájcban, de cserébe van tengerpart, örökös napsütés, és egy fantasztikus életminőség.
Negyedszer, kommunikálj! Ha valami nem tetszik, mondd el. Ha többet szeretnél dolgozni vagy kevesebbet, beszéld meg. A legtöbb család megértő, ha őszinte vagy velük.
– Van valami, amit különösen hiányolsz Magyarországról?
Persze! A családomat, a barátaimat... Anyuék egyszer már kijöttek látogatni, és látszott rajtuk, hogy mennyire élvezik. Apa már most azt tervezi, hogy visszajön. (nevet)
– Utolsó gondolatok?
Ha valaki most ezt olvasva arra gondol, hogy „én is szeretnék babysitter lenni külföldön", annak annyit tanácsolnék, hogy vágjon bele. Ne várjon. Ne gondolkozzon túl sokat. Soha nem lesz tökéletes időpont, mindig lesz valami kifogás. De ha most nemet mond, öt év múlva sajnálni fogja.
A babysitter munka egy csodálatos lehetőség, különösen olyan különleges helyeken, mint Madeira. Megtanulhat egy új nyelvet, új kultúrát, új embereket ismerhet meg.
Nekem ez a nyolc hónap megváltoztatta az életemet. Sokkal nyitottabb, önállóbb, magabiztosabb lettem. Persze most már van egy óceán melletti életem, dinoszaurusz-építő barátaim 😊, és egy hely, amit otthonnak nevezhetek.
Hasznos információk a madeirai babysitter munkáról:
-
- Havi fizetés: 600-1200 euró (tapasztalattól és munkaidőtől függően)
- Munkaidő: Rugalmas, általában heti 25-40 óra
- Szerződés hossza: Minimum 6 hónap, gyakran 1 év
- Szállás: Néha a családnál, gyakran külön bérelt lakás (támogatással)
- Szabadság: Általában a hétvége szabad, + néhány hét éves szabadság
- Nyelvtudás: Angol és/vagy portugál előny (a legtöbb külföldi család angolul beszél)
- Klíma: Örök tavasz – 18-25°C egész évben
- Élet Madeirán: Biztonságos, barátságos, természetközeli, alacsonyabb megélhetési költségek
- EU állampolgárok: Nem kell vízum, szabad mozgás
Szeretnél te is babysitter lenni Madeirán vagy más izgalmas helyen? Végezd el a Home Helpers bébiszitter tanfolyamát, szerezd meg a végzettséget, és indulj el álmaid kalandjára!