Noémi 23 éves, úgy döntött, hogy szeretne külföldön élni egy ideig, mielőtt beleveti magát a karrierépítésbe. Nem is sejtette, hogy Dánia, a világ egyik legboldogabb országa, mennyire meg fogja változtatni a gondolkodásmódját. Most már tíz hónapja él Koppenhága közelében egy dán családnál au pairként. Vele beszélgetünk…
Márta 52 éves volt, amikor úgy döntött, hogy új fejezetet nyit életében. A gyerekei már felnőttek, a férje néhány éve elhunyt, és úgy érezte, hogy szüksége van változásra. Másfél éve dolgozik idősgondozóként egy idős német házaspár mellett az Északi-tenger partján. Történetét most megosztja velünk...
Eszter 38 éves volt, amikor úgy döntött, változásra van szüksége. Nem sejtette, hogy ez a döntés egy történelmi kúriához vezeti majd Franciaországba, ahol most már másfél éve dolgozik házvezetőként egy előkelő családnál. Most megosztja velünk történetét...
Réka régi álmát váltotta valóra, amikor úgy döntött, hogy Olaszországba megy au pairnek. Nem csak egy munkát talált, hanem egy új otthont, egy új családot, és egy olyan életérzést, amiről azelőtt csak olvasott. Íme az ő története...
– Réka, mesélj magadról! Honnan jött az ötlet, hogy au pair legyél?
21 éves vagyok, most fejeztem be a második évemet az egyetemen, ahol angolt és norvégot tanulok. Mindig is tudtam, hogy szeretném a nyelveket gyakorlatban is használni, nem csak a tankönyvekből tanulni. Tavaly nyáron egy baráti társaságban volt egy lány, aki Dániában volt au pair, és annyira lelkesen mesélt róla, hogy felkeltette az érdeklődésemet. Arra gondoltam, milyen tökéletes lenne Norvégiában gyakorolni a nyelvet, amit tanulok, miközben egy kis pénzt is keresek és tapasztalatot szerzek.
– Kriszti, mesélj kicsit magadról! Hogy kerültél Németországba?
37 éves vagyok, korábban Budapesten dolgoztam egy multinacionális cégnél asszisztensként. Évekig jól ment minden, de egy idő után azt éreztem, hogy elfogyott belőlem a lelkesedés. A napi nyolcórás irodai munka, a forgalom, a stressz... Valami megváltozott bennem. Közben elkezdtem németet tanulni hobbi szinten, mert mindig is vonzott a német kultúra. Aztán egy barátnőm mesélt a Home Helpers tanfolyamairól, és hirtelen minden a helyére került. Rájöttem, hogy váltani szeretnék: olyasmit csinálni, ahol látom a munkám eredményét, ahol szorosabb emberi kapcsolatokat ápolhatok, és közben külföldön is kipróbálhatom magam.
– Lilla, mesélj kicsit magadról! Hogyan kerültél kapcsolatba az au pair munkával?
25 éves vagyok, és mindig is szerettem a gyerekeket. Az egyetem elvégzése után egy ideig Magyarországon dolgoztam, de éreztem, hogy hiányzik valami az életemből. Szerettem volna tapasztalatot szerezni külföldön, fejleszteni a nyelvtudásomat és valami olyannal foglalkozni, ami igazán boldoggá tesz. Egy barátnőm mesélte, hogy ő milyen csodálatos élményeket szerzett au pairként, és akkor kezdtem el komolyabban gondolkozni ezen a lehetőségen. Rákerestem az interneten, és így találtam rá a Home Helpers-re.
– Andrea, mi motivált arra, hogy babysitterként dolgozz külföldön?
Harminchárom éves vagyok, és bevallom, nem 18-20 évesen döntöttem a babysitterkedés mellett. Tavaly év elején váltak el a szüleim, én pedig rájöttem, hogy az én kapcsolatom sem működik. Elvégeztem a főiskolát, volt egy irodai munkám, de valahogy minden olyan szürkének tűnt. Egy reggel felébredtem és tudtam, hogy változtatnom kell. Újra akartam kezdeni, de nem akármilyen módon. Szerettem volna olyasmit csinálni, ami értelmet ad a mindennapjaimnak. Mindig szerettem a gyerekeket, és úgy gondoltam, miért ne próbálhatnám meg ezt?